Összegyűlt megint egy újabb köteg jutalomóra Eszter nénitől, ez már a harmadik ilyen posztom. Ennek az a különlegessége, hogy a legutóbb megvásárolt órámat is belerajzolta, miután beszéltem neki róla a hétfői foglalkozásunkon. Eszter néni igazán odafigyel rám.
Erről az óráról olyan sok mindent szeretnék leírni, hogy azt sem tudom, hol kezdjem. Tegnap vettem az IKEA-ban. Akkor hogy lehet, hogy nyertem? Hát úgy, hogy megvettem a 22500 db adventi naptár egyikét a zsebpénzemből, 3490 forintért. Volt benne két kártya, legrosszabb esetben is 1250 forint értékűek. Tegnap elmentünk az IKEA-ba, és megkérdeztük, mennyi pénz van rajtuk. Kiderült, hogy az egyiken 6000 Ft van!!! A 45000 kártyából csak 1204 ilyen volt! Rögtön eldöntöttem, hogy veszek egy időmérő szerkezetet, azaz egy órát.
Ez egy olyan falióra, ami kétoldalas. De ahogy ki volt állítva az áruházban, ezt észre sem vettük. Le volt állítva a talpára, azt hittük, asztali óra. Ahogy megfordítottuk, kiderült, hogy a másik oldalán is van egy óra. Hát ez meg minek? Akkor láttuk, hogy falióraként hirdetik. De hát hogy? És akkor megértettük, hogy ez olyan, mint egy állomáson kirakott óra! Hogy mindkét oldalról látható legyen, mennyi az idő. Azonnal megvettük.
Akkor még nem sejtettük, hogy milyen nehéz lesz beállítani. Forgatni kell benne a szerkezetet, ki kell csavarozni ehhez, és úgy beállítani először is, hogy 12-t mutasson az óra, azaz egymáson legyenek a mutatók valamelyik negyedóránál. És akkor azt kell felülre fordítani, és az lesz a 12 óra. Azért kellett forgatni, mert ezt az órát, akár plafonra, akár asztalra, akár jobb vagy bal oldali falra is fel lehet szerelni. És ehhez kell beállítani mindkét óraszámlapot. Ezzel mi kb. 20 percet töltöttünk el.
Igazából ez az óra már járt nekem az IKEA-tól, mert már annyit reklámoztam az óráit.
Nekem is nagyon tetszik, de anyának egyenesen annyira, hogy jobban szereti, mint a Bravurt. Én még nem tudom.
